Nem terveztem végtelen hosszúságú önéletrajzot írni, nem is tudnék és nem is lenne értelme. 
Egy átlagos gimnazista lány vagyok, aki minden dühét, fájdalmát, jókedvét és szeretetét az írásban éli ki, úgy érzem, ezzel tudom a legjobban kifejezni magamat. Elég fiatalon kezdtem nemlétező pályafutásomat, negyedikben írtam egy színdarabot, amit az egész suliban előadtunk, és hát semmivel sem volt jobb, mint ami egy kilenc éves gyerektől elvárható. Ha valaki visszaemlékszik rá százszázalékosan tagadom, hogy bárminemű közöm van hozzá...

Tizenegy éves voltam, amikor szerepjátékozni kezdtem, sima gportalos fórumos gyorsszerepen. Bár még nagyon kezdő voltam, imádtam és nem is telt bele sok időbe mire megalkottuk a barátnőimmel a saját szerepjátékos oldalunkat, ami eredetileg ez volt. Mindig teljesen saját ötlettel álltunk elő, de eleinte nem voltunk túl felkapottak. Az "áttörést" a 2010-ben indult Darkness in London nevezetű játékunk hozta, ez volt az első olyan játék, aminek a történetét végigvittük. A szerepjáték remek alapkompozíciót adott egy regényhez, így úgy döntöttem átdolgozom ebbe a formába. Eleinte sikeresen megírtam tíz oldalt és abbamaradt a dolog. Az oldal nagyon el volt hanyagolva, ritkán felnézett egy-két régi szerepes és mindig olyan furcsánnosztalgikus érzés járt át, amikor olvasgattam vissza a régi bejegyzéseket így mondhatni újra megszállt az ihlet és belevágtam másodjára is. Füzetbe kezdtem el írni őket, suliban órákon, néha tanulás helyett a saját szórakoztatásomra. Lassan túl vagyok a 120. oldalon is, és még mindig nem untam meg, és tudom, nagyon kevés van még ehhez képest fent az oldalon, de nagyon fárasztó begépelni ezeket, de igyekszem.